2011. november 10., csütörtök

többen sírtatok, hogy nem frissítem a blogot.
az a helyzet, hogy egyhangúak lettek a napjaim, 7kor kelek, 8tol ulpán 12:45ig. utána szabadidő...
hétfőn és csütörtökön van plusz felzárkózató ulpán, habár az inkább leckeiorásnak mondanám.
néha kettébontják a nappalis csoportot, az jo, akkor haladunk is.a normál csoport ott 28an vagyunk, ami kurva sok. ott sok a csilei, és a török, de vannak gruzaink is. a legtöbb az beszél valamit héberül, de nem ir,nem olvas. és hogy beszél, ez kurvára hátráltatja a mi tanulásunkat. de majd meglesz valahogy.
a szobatársam, egy elkényeztetett alulművelt buta 24éves kölök, és magyar.... :S de most megunta az ulpánt, meg mindent, lehet hogy hamar megszabadulok tőle. (remélem). étkezésem nem tul változatos, és nem is annyira olcso, de ezt tudtam. érdekes dolog nincs, bombázni sem bombáznak már, kirándulások sincsenek, papirok rendben. A következő izgalmas dolog az majd meglesz, mégpedig a jogosítvány megcsinálása.
ha ki akar jönni valaki meglátogatni, nyugodtan jöjjön, itt ashdodba vannak viszonylag olcso szállások :D

6 megjegyzés:

  1. Dá!

    Matyit valahol kipipáltad és már így működik neki a követés... Engem is pipálj ki kérlek!

    Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Na és az élménydús skype-olásunk??? XD

    VálaszTörlés
  3. Bizony, az is esemény volt!
    Használd ki, amíg van szabadidőd! Fedezd fel a környéket biciklivel, az ingyen van, meg minden nap kérjél egy valamilyen zöldséget a zöldségesnénitől héberül, és akkor hamar megtanulsz! Vagy írj disznó szövegeket a homokba, az is remek gyakorlás! Aztán ha tudsz már káromkodni meg zöldségeket beszélni, készen is állsz a társadalmi életre.

    VálaszTörlés
  4. Egyet kell értsek drága Matyi barátommal. Dá! már megint hanyagolsz minket :P Írni, írni és írni. Aztán majd kiadjuk könyvben és milliókat kaszálunk :)

    VálaszTörlés
  5. Dávid, meg kell, hogy mondjam, én is szembesültem a naplóírás nehézségeivel, mikor Togóban voltam. Az persze még klasszikusnak számít, mert papír alapú volt (nem azért, mert olyan régen történt, hanem mert annyira lassú volt az internet odakint, hogy egy sima gmail fiók létrehozása alig 45 percbe telt a szupergyors internetnek hála). Úgy gondoltam, az az ország annyira más, mint a mienk, hogy muszáj mindent leírni. (Én úgy érzem, hogy Izraelről sem tudok eleget, úgyhogy tessék szépen tudósítani!) Na de, száz szónak is egy a vége, én nagyon nehezen írok, és nem is mindig tudtam, mit érdemes papírra vetni, mit nem. Így végül arra jutottam, hogy a rutinná váló napi beszámolókat tematikus összefoglalókkal gazdagítom: helyi építészet, kulináris örömök (és kihívások!), öltözködés, emberek fizikai jellemzése (fizikai vonások, kategorizálás), valláshoz való hozzáállás, társadalmi osztályok feltérképezése, számomra érthetetlen jelenségekre magyarázat keresése ("interjúztatás"), egy kis földrajz és történelem...
    Ezeket tőled is szívesen olvasnám!

    VálaszTörlés